A Jászói monostor címere

A címer 1802-1900 között

II. József uralkodása idején (1780-1790) Ausztria és Magyarország területén a legtöbb rendet feloszlatták. Némelynek a tevékenysége I. Ferenc idején fel lett újítva, s köztük 1802-ben a premontrei rend is. A magyar circaria nem használt egységes címert. I. Ferenc király a hat prépostságot két hármas csoportba egyesítette: Jászó-Lelesz-Váradhegyfok és Csorna-Türje-Jánoshida. Az első három egy közös címert használt. Ez három különálló kerek pajzsba helyezett szentnek a képe. A felsőn a Magyar Szent Korona, szembenézve jobbról az alsó mögött pásztorbot, a bal oldalin pedig püspöksüveg - mitra - van. Mindhárom pajzsot fekete főpapi kalap borítja két oldaláról fekete zsinóron függő 6-6 bojttal.

A felső pajzs Jászóvárat jelképezi; a pajzsbeli kép: kék mezőben a pajzs alján egy bástya (várfok), melyen meztelen felsőtestű, glóriás szent áll, aki jobb karját behajlítva felemelve tartja. Bal kezével hosszúszárú, földretámasztott keresztet tart. A kereszten hosszú fehér fátyolszalag van átvetve. Mellette két oldalon földbeszúrt rövid karón egy-egy levágott török fej. A szent Keresztelő Szent János, a prépostság védőszentje, a bástya Jászó várára utal, amely a török háborúk idején fontos katonai objektum volt.

Az 1900-tól használt címer (barokk)

Az alsó - szembenézve jobb oldali - pajzs mezeje vörös. A zöld pázsiton karingben egy glóriával övezett szent áll. Bal kezében pálmaág, jobb karját kitárja. A karingen fekete kereszt. A címer a váradhegyfoki prépostságé, a címerkép a védőszent István vértanút jeleníti meg. Az alsó - szembenézve bal oldali - címer a leleszi prépostságé volt. A kék mezőben a zöld hármashalomból egy kereszt nő ki, előtte nőalak térdel, kezét imára kulcsolva. A nőalak Szent Ilona - Nagy Konstantin császár édesanyja - aki Krisztus Szent Keresztjét megtalálta a Golgotán. Ezt a zöld hármashalom jelképezi. Bár Szent Ilona nem volt a leleszi prépostság védőszentje, mivel azonban a prépostságot a "Szent Kereszthez" címmel is illették Szent Ilona bekerült a címerükbe.

Az 1920-tól használt címer

1900-ban ezt a címert újjal helyettesítették. Mindhárom ovális pajzsot (cartouche, olv.: kartus) barokk st~usú keretbe foglalták, melyben a jászói és a leleszi címer a helyviszonyok miatt felülre került, míg a váradhegyfoki alul kapott helyet. Jászó pajzsbeli képéből eltűntek a karóra húzott török fejek, helyüket Keresztelő Szent János attribútuma, a fehér bárány foglalta el. Így vált egyértelművé a Szent kiléte. A leleszi címert az írásbeli források alapján eredeti alakjába állították vissza. A hármashalmon ezüst vagy fehér kettős patriarkális kereszt látható. A bal oldalon egy hatágú csillag van, a jobb oldalon pedig egy befelé fordított félhold. A csillag Máriát, a félhold - némely értelmezés szerint - a gyarapodást, bővülést, más szerint a mulandóságot jelképezi. Jelmondat is került a címer alá: VIRTUTE VINCES (Az erényben győzöl). A trianoni szerződés megkötése után (1920) Váradhegyfokot Romániához csatolták, ezért a jelenlegi kettős címer Jászó és Lelesz címeréből áll.