Jászó címere

A címer alapja a kék pajzs. Központi alakja Mihály arkangyal, aki eltiporja éslándzsával öli a sárkányt - ami a sátán és a pogányság jele. Mihály arkangyal (angolul: Michael the Archangel németül: Michael, a héber miká el-ből - aki olyan, mint az Isten) a község és a község templomának patrónusa (védőszentje). A pajzs oldalain két egymást keresztező bányászszerszám (kalapács és kettős kalapács) található. Ez annak a jele, hogy Jászó bányaváros volt.

Néhány szó magáról Mihályról. Az angyali hierarchia hét arkangyalának egyike. A zsidó nemzet őrangyala, Dániel segéde, és egyúttal a kiválasztott nemzet uralkodó fejedelme. Azonkívül, hogy a mennyország őrangyala volt, és az elhaltak lelkét mérlegelte, a mennybéli sereg vezére is volt. Ennek az élén küzdött a sárkány képében lévő sátánnal, de a győztes összecsapásra csak a világ végén kerül sor. Mivel arkangyal, Isten követe is, így 495-ben megjelent a Monte Gargano-hegyen, ahol eltérítette a repülő nyilat, amellyel a megharagított gazda meg akarta büntetni az eltévedt bikát. 590 körül, a pestisjárvány idejében megjelent Nagy Gergely pápának is az Angyalvár felett, s visszadugván a véres kardot a hüvelyébe jelezte a járvány végét. 708-ban megjelent a Moint-SaintMichel domb tetején Aubert de Avranches püspöknek, és felszólította őt, hogy azon a helyen építsen templomot. A "De Hierarchia celesti" okirat alapján az angyalok három hierarchiában kilenc karba vannak osztva. Az arkangyalok a fejedelmekkel és az angyalokkal együtt az utolsó hierarchiába tartoznak, és közülük a legismertebbek Gábriel, Rafael és főleg Mihály. Azokon a helyeken, ahol Mihály arkangyal megjelent, templomot építettek fel. Rómában, az Angyalvár kápolnája és a csúcsán lévő szobor áll emlékeztetőül a megjelenésére. Szent Györggyel ellentétben általában szárnnyal van ábrázolva, egyházi öltözékben - albában, dalmatikában vagy pluviáléban - vagy mint felfegyverzett harcos az általános attribútumaival - karddal, pajzzsal és kopjával, és további jellegzetességével, a lábánál lévő sárkánnyal.

Előtte található a magyar királyi címer, amelyik csak az újabb címerbe került be. Ez két részre van osztva. A bal felében látható az ún. árpádi sávozat (szaknyelven vörös mezőben ezüst cölöpök). A helyes heraldikus leírása ennek a címernek a hétszer vörös-ezüstre osztott pajzs, de a nyolc részre osztott pajzs honosodott meg. A jobb oldalon vörös pajzson egy ezüst kettős kereszt található. A kettős kereszt alapjául zöld színű hármashalom állandósult. Később a kettős kereszt talpát kiegészítették a koronával, amely Szent István koronáját ábrázolja.

A 15. században szokássá vált a címerek tartalmának magyarázata, és alakjainak külön jelentőséget tulajdonítottak. A magyar királyi címert állítólag így magyarázták: A négy fehér (ezüst) sáv az árpádi sávozatban Alsó-Magyarország négy folyója: Duna, Tisza, Dráva, Száva, és a címer másik felében lévő hármashalom a három hegység - Tátra, Mátra, Fátra - jelképe, azaz Felső-Magyarország (a mai Szlovákia) területe.

Miért található Jászó címerében magyar királyi címer is? Miután a városok fokozatosan felszabadultak a főispánok fennhatósága alól, és közvetlenül a király alá tartoztak, királyi városok jöttek létre melyek kiváltságos helyzetükkel büszkélkedni akartak. Ezért olyan címereket használtak, melyek tartalmilag kötődtek a királyi címerhez - azaz az ország címeréhez.